1940. szeptember 29.

A Romániai Magyar Népközösség bánsági tagozata 5000 kötetes népkönyvtárat nyit Temesváron.

1940. október 2.

Gyárfás Elemér, a Romániai Magyar Népközösség Dél-Erdélyben maradt elnöki tanácsának tagja, a romániai magyarság 1940-1944 közötti politikai vezetője, kihallgatást kér Ion Antonescutól; több napos szorgalmazás dacára sem tud azonban eléje jutni, mert állítólag a tábornok egy tisztviselő hanyagsága miatt nem értesül a kérésről.

1940. október 24.

Gyárfás Elemér megbeszéléseket folytat Alexandru Creţianu külügyi államtitkárral, Mihail Sturdza külügyminiszterrel és Ion Antonescu államvezetővel. Antonescu engedélyezi a Romániai Magyar Népközösség november 4-ére tervezett, nagyenyedi értekezletének megtartását.

1940. november 4.

Nagyenyeden megtartja újjáalakuló ülését a Romániai Magyar Népközösség. Betöltik a második bécsi döntés nyomán megüresedett vezetői tisztségeket. Elnökké Gyárfás Elemért, alelnökké pedig Szász Pál mellé gr. Bethlen Bálintot és Jakabffy Elemért választják. A módosított alapszabály szerint Kolozsvár helyett Nagyenyed lesz a Népközösség új székhelye. Idővel azonban a tényleges központtá Bukarest válik, s mellette a szervezet aradi és brassói tagozata tesz szert nagyobb jelentőségre, elsősorban az ott létesült magyar királyi konzulátusok miatt.

1941. január 24.

A rendőrség lepecsételi a Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.

1941. január 29.

Gyárfás Elemér a Romániai Magyar Népközösség nevében írásban üdvözli Ion Antonescut a "közrend helyreállítása", azaz a vasgárdista lázadás leverése alkalmából.

1941. március 1.

A kormány újra engedélyezi a Déli Hírlapot, mint a Romániai Magyar Népközösség napilapját. Főszerkesztő: Vuchetich Endre.

1941. március 17.

A Romániai Magyar Népközösség bánsági tagozata egészségügyi szolgálatot szervez.

1941. március 19.

A román belügyminiszter rendeletet ad ki arról, hogy a Romániai Magyar Népközösség törvényes szervezet, és működése nem akadályozható.

1941. március 26.

Gyárfás Elemér és Szász Pál kihallgatáson jelennek meg Ion Antonescu tábornoknál. Visszautasítják Antonescu vádjait a dél-erdélyi magyarság állítólagos államellenes mozgalmairól, majd előadják kéréseiket. Szász Pál átnyújtja az EMGE működésének biztosítása érdekében összeállított emlékiratát, Gyárfás pedig az ellenőrző biztosok, illetve a Romániai Magyar Népközösség ügyét hozza szóba.

1941. március 29.

A német-olasz tiszti bizottság ismételt sürgetésére feloldják a zár alól a Romániai Magyar Népközösség nagyenyedi központi irodáját.

1941. május 13.

A Romániai Magyar Népközösség vezetői megbeszélést tartanak Gáldtőn, Szász Pál lakásán.

1941. június 28.

Dr. Takács Lajost, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének főtitkárát az elbocsátott magyar alkalmazottak ügyében szétküldött ügyvédi felszólító levelei miatt letartóztatják, és hadbíróság elé állítják.

1941. július 1.

A Romániai Magyar Népközösség petrozsényi irodáját az ottani rendőrség bezárja és az elnököt, Veress Béla unitárius lelkészt (két másik népközösségi vezetővel együtt) letartóztatja. Veress Bélát a Zsil-völgyi magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért később két évi börtönre ítélték.

1941. augusztus 20.

A Déli Hírlapban megjelenik a Romániai Magyar Népközösség hivatalos közleménye Gyárfás Elemér budapesti útjáról és ottani tárgyalásairól.

1941. szeptember 1.

Román értesülések szerint négy nappal korábban a Romániai Magyar Népközösség vezetői Bukarestben tanácskoztak. Úgy döntöttek, hogy Gyárfás Elemér kihallgatásra jelentkezik Mihai Antonescunál, és javasolni fogja egy kormánybiztosság vagy államtitkárság felállítását a függőben lévő magyar-román kérdések sürgős megoldására.

1941. december 9.

Szügyi Istvánt, a Romániai Magyar Népközösség temesvári szervezetének egyik körzetvezetőjét letartóztatják és súlyosan bántalmazzák, mert a Népközösség részére tagdíjat gyűjtött.

1942. március 1.

Müller Jenő, a Romániai Magyar Népközösség titkára jelenti, hogy a Torda környéki falvakban a magyarok számára a tordaihoz hasonló tejforgalmi korlátozásokat rendeltek el. Tordatúron például kidobolták, hogy tejet, tejterméket, tojást magyar nem adhat el, és nem is vehet.

1942. március 30.

Gyárfás Elemér Brassóban megbeszélést folytat Hans Dehmel alezredessel, a német-olasz tiszti bizottság elnökével és részletesen beszámol a dél-erdélyi magyarság panaszairól. A megbeszélésen részt vesz Szabó Béni, a Romániai Magyar Népközösség brassói tagozatának elnöke, Müller Jenő nagyenyedi és Fuhrmann János brassói tagozati titkár is.

1942. június 20.

Dr. Palágyi Jenőt, a Népközösség aradi szervezetének elnökét, retorzióként az észak-erdélyi románokkal való magyar bánásmódért, letartóztatják.